Blog

Munkám során sok olyan fogalommal találkozom, melyek eredete sokszor a múlt századra nyúlik vissza. Bizony, a ma használt divatos fogalmak nemegyszer több évtizedes múlttal rendelkeznek. Nem képez kivételt ez alól a Critical Power (továbbiakban CP) modell sem. A történet 1965-ig nyúlik vissza, amikor Monod és Scherrer megalkották a CP modellt. A CP magyarul kritikus erőt vagy teljesítményt jelent.

Alapvetően nem bonyolult az egész, a lényeg az adott időtartamhoz kapcsolódó teljesítmény meghatározása. Vagyis, legyen szó futásról vagy kerékpározásról, ha megvizsgálunk különböző időtartamokat (a példa kedvéért mondjuk 4 perc), ahhoz tartozik egy teljesítmény vagy tempó, melyet 4 percnél 1 másodperccel sem bírnál tovább, vagyis egyfajta küszöb, ami fölött már rohamosan fáradsz. Mi történik, ha átléped a vonalat? Lényegesen több glikogént használsz, ezáltal csökkentve a bruttó hatékonyságot, olyan izom rostokhoz kell a szervezetnek hozzá nyúlnia, bevonni őket a munkába, ami szintén a hatékonyságot csökkenti, és a laktát is rohamosan emelkedni kezd, ami azonban nem feltétlenül rossz dolog. (A laktátra a legtöbben mint valami rossz dologra gondolnak, pedig nem sok köze van a fáradtsághoz, és az izom fájdalomhoz, amint azt egy másik cikkben ki is fogom fejteni.)

Mi történik, ha túllépjük a CP vonalat? Amíg alatta tartózkodunk, a szervezet egyfajta fiziológiai steady state állapotban van. A steady state vonatkozhat például a laktátértékekre ez az MLSS (Maximal Lactate Steady State), vagy pulzusra, teljesítményre, SmO2 szintrre, stb. Ha túllépünk a saját határunkon, akkor elkezd nőni a laktát szint, az oxigén felhasználás, respiráció, a szaturált izom oxigénszint emelkedik. Az izmokban a pH, ATP és kreatin foszfát szint (PCr) pedig csökken. 

Ha ezeket az értékeket egymás mellé rakjuk, megkapjuk a CP görbét, ami valahogy így néz ki:

Ez egy átlagos, amatőr kerékpáros teljesítmény görbéje. Az FTP-je 250 watt, ami azt jelenti, hogy ha a zöld vonalat meghosszabbítanánk az X tengely mentén egészen 60 percig - mert ugye a funkcionális küszöb a 60 perces max. teljesítmény jelenti -, akkor a két vonal összeérne. Mindehhez legalább 3 értékre van szükségünk, természetesen minél több időtartamhoz tartozó adatunk van, annál pontosabb a számítás. A CP tesztek megterhelőek. Gondolj bele, 4 perc nyélen! Ez brutális.

Használhatunk saját edzés adatokat, vagy manuálisan bevitt értékeket. A teszt időtartamok, attól függetlenül, hogy mit szeretnénk vizsgálni:

A CP modell megbízhatósága 2 és 20 perc között a legnagyobb. Ha túl rövid időtartamokat vizsgálunk (<2 perc), akkor az "eltolhatja" a görbét, ugyanez igaz a 60 perc, és a feletti adatokra. Fontos, mindig az átlag teljesítményt használjuk a Normalizált Teljesítmény helyett (NP). 

Futók esetében kritikus tempóról beszélünk. Sokkal szívesebben dolgozok tempó zónákkal (Matt Fitzgerald  által kidolgozott 10 zónás rendszer), mint a klasszikus pulzus zónás rendszerrel (LDL, MDL, stb). Már csak azért is, mert így Training Peaks kompatibilis edzésekkel dolgozok, és láthatom az IF és TSS értékeket! Mindezekre szükségünk is volt idén a Sárvár félmaratonra való felkészülésben, ahol kis híján pályacsúcs született.

Így néz ki egy futó átlag tempó görbéje. A Mean minimal pace curve és kerékpárosoknál a Mean maximal power curve nem keverendő össze a CP görbével. Ezek edzés adatok legjobb wattjai, vagy tempói egymás mellé helyezve, de becslésre és kritikus teljesítmény meghatározásra nem alkalmasak. Értelemszerűen az igazán nagy tempókat csak rövid ideig képes tartani a sportoló. Egy ilyen görbe hatalmas segítség, ha a 800m-es VO2 edzés tempóját kell meghatározni! Ennél a futónál 6x800m @ 2:48-2:46 perc/km. 

A CP görbe kerékpáros edzések adataiból:

Ezek a rövid, igen nagy erőkifejtést igénylő tesztek több szempontból is hasznosak:

• meghatározhatjuk a watt/kg értékeket, ezáltal össze tudjuk hasonlítani a teljesítményünket másokkal
• elkészíthetjük a fáradási profilt, ami segíthet a verseny taktikában és a gyenge területek feltérképezésében
• kiszámíthatjuk a résztávos edzésekhez szükséges átlag wattokat
• meghatározhatjuk a Critical Power görbét
• kiszámíthatjuk az AWC értéket kJ-ban 

CP60 alakulás a felkészülési- és versenyidőszakban; a fejlődés wattmérővel jól monitorozható:

A CP görbe által számolt funkcionális küszöb érték alkalmazása hozzáértést igényel, mivel megfelelő minőségű adat hiányában a CP görbe alul vagy túlbecsüli az FTP-t. Vagyis, például az alapozó időszakban, magas intenzitású rövid edzések nélkül nincsenek megfelelő adatok! Az első képen feltűnt egy fogalom: AWC vagyis anaerob munkakapacitás, a következő részben erről írnék pár gondolatot. 

Felhasznált irodalom:

Skiba, Philip Friere. Quantification of Training Stress in Distance Runners. Arch Phys Med Rehabil 87:29. November 2006

Clarke, David C. and Philip Friere Skiba Rationale & Resources for a Course Module in Athletic Performance Engineering. Biomedical Engineering Society Annual Meeting. October 9, 2010

Skiba PF, Chidnok W, Vanhatalo A, Jones AM. Modeling the expenditure and reconstitution of work capacity above critical power. Med Sci Sports Exerc. 2012 Aug;44(8):1526-32

Skiba PF, Clarke D, Vanhatalo A, Jones AM.Validation of a Novel Intermittent W′ Model for Cycling Using Field Data. Int J Sports Physiol Perform, 2014