Blog

Nem, ez az írás most nem az Ironman-ról fog szólni, vagy a két csavarról a kezemben,  hanem egy már korábban emlegetett fogalomról az oxigénszállításról. Pontosabban a vér oxigénszállító képességéről. Mert hiába a profi felkészülés a megfelelő regeneráció vagy a szakértő edző, ha az oxigén nem jut el a munkát végző izmokig, és a sportoló teljesítménye csak árnyéka önmagának.

A laborlelettel  kezdődik minden. Amikor nem megy az edzés, égnek a combjaid már alacsony terhelésnél, úgy érzed nincs elég oxigén, akkor jön a nagyvérkép, hogy lássuk rendben van e a vasháztartásod? Rengeteget vitáztam már háziorvosokkal, néha még sport orvosok is furán néztek rám, mert a leletet kézbe véve minden paraméter a norma értékek között van. Igen, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ez átlag emberekre vonatkozik, és nem sportolókra. Ugyanez igaz a vitamin és ásványi anyag szükségletre is, de ez más téma. Szóval mi itt a probléma kérem? Hematokrit 0.43 L/L (referenciatartomány férfi: 0.41-0.51 között, {vagy 41-51%}), Hemoglobin 142 g/L (referenciatartomány: 135-170 között), hogy csak pár adatot érintsek. Ez egy sportolónak kevés?

A kályhánál kell kezdenünk: mi alkotja a vért?

1) Alakos elemek 45%:

-Vörösvérsejt: feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása.

-Fehérvérsejt:a szervezet védekező rendszerének a tagja, feladata az idegen anyagok (baktériumok, vírusok) elpusztítása.

-Vérlemezke: feladata a véralvadás biztosítása.

2) Vérplazma 55%:

-Víz (plazma 90%-a), fehérjék (albumin, globulin), véralvadási faktorok, komplement anyagok, cukor, bilirubin, ásványi anyagok, hormonok, maradéknitrogén.

Hemoglobin (HGB): (g/l, vagy g/dl))

Nem kell ezeket mind fejből tudni, a mi szempontunkból a legfontosabb, hogy minél több oxigén jusson az izmokhoz. A vérbe bekerült oxigén kb. 2 %-a a vérplazmában fizikailag oldva szállítódik, 98 %-a pedig a vörösvérsejtekben található hemoglobinhoz kötődik ez utóbbi vastartalma által. A vörösvértesteknek az élettartama átlagosan 120 nap, az elöregedett vértestek felszívódnak és újak lépnek a helyükbe, ehhez viszont vasra van szükség. Ezt a táplálkozással tudod megadni a testednek. A szervezetben lévő vas kb. 25%-a ferritin formájában  tárolódik. Ha nem fogyasztunk elég vasat, akkor szép lassan el kezd kialakulni az anaemia vagy egyszerűbben vérszegénység, ami átlag embereknél sokszor egyet jelent a vörösvértest- és a hemoglobin szint csökkenésével. Ahhoz, hogy a vörösvérsejt termelődés beinduljon első körben az EPO (erythropoetin)  nevű hormonnak kell termelődnie. Gondolom a számos dopping botrány miatt ez kifejezés ismerősen hangzik.

Tehát a célunk hogy minél több oxigén jusson el az izmokhoz, ehhez magas hemoglobin számra van szükség. Ha csökken a számuk, az kihat többek között a VO2max-ra is (Lamanca & Haymes). Azonban van egy érdekes jelenség: ha csökken is a hemoglobin szint a VO2max kb 2 hét alatt visszaáll a normál értékre, ami a szervezet különleges adaptációs képességét mutatja. Azonban a teljesítmény továbbra is elmarad a megszokottól, és ez rámutat arra, hogy a magas VO2max érték nem egyenlő a magas teljesítőképességgel. Magyarán nem feltétlenül az nyer, akinek magasabb a VO2max-a. Viszont,  vértranszfúzió által (pl. a vérdopping) növelve a hemoglobin szintet 1g 100ml-1 (15.7→16.7) a VO2max 4-9%-al javítható. (Calbet et al.)   

Alapvetően az anaemia kialakulása két okra vezethető vissza:

1) nem termelődik vagy alacsony számú a vörövértest. Általában valamely, a képzéshez szükséges anyag (pl. vas) hiánya okozza.

2) a termelődésnél nagyobb arányban pusztulnak a vörösvértestek, például a hemolízis miatt.

Kemény edzés hatására, pontosabban az erős izomösszehúzódások, vagy futás során a talp hajszálereiben a vörösvérsejteket ért trauma miatt (footstrike hemolízis), csökken a vörösvértestek száma. Mindez teljesítmény csökkenéshez vezet.

Egyéb okai lehetnek: 

• az izmok savasodása (acidózisa)
• mechanikai hatás
• a munkát végző izmok megemelkedett hőmérséklete

Top állóképességi sportolók adatai Neumann/Pfützner táblázata alapján: 

Létezik azonban olyan fogalom, hogy sport anaemia. Erről akkor beszélünk, ha a hemoglobin koncentráció nőknél kevesebb mint 11.5 g/dL és férfiaknál kevesebb mint 13g/dL. Ez valójában egy hamis anaemia, hiszen a vörösvértestek száma normális, csupán a hemoglobin mennyisége csökkent ami a megemelkedett plazma mennyiségnek köszönhető. Egy edzetlen ember vér mennyisége kb 5.4 L, ebből a plazma mennyisége 2.9 L. Ugyanez az érték egy jól edzett sportolónál már 6.9 L, amiből a plazma 4 L. Bár a vörösvértestek száma növekszik az edzetlen alany 2.5 literéhez képest 2.9 literre, mégis a megnövekedett plazma érték miatt a hematokrit érték csökken 0.46-ról 0.42%-ra. 

Hematokrit (HCT, HTK): (l/l)

A hematokrit érték a vérben lévő szilárd alkotók térfogatarányát mutatja.Sportolók esetében az alacsonyabb hematokrit érték az elvárható, hiszen ez segít a kapilláris gázcserében. A hematokrit érték emelkedik fokozott izzadás vagy dehidratáció miatt, és elérheti akár az 50%-ot is.  

A vérvételnél kapott adatok nem mindig tükrözik hűen a valós állapotot. Mivel ezek a tesztek a hemoglobin értéket 100 ml-re adják meg, ebből nem lehet megbízhatóan következtetni a teljes hemoglobin szintre, mivel edzés hatására ugyan nő a szint, viszont -ahogy már az imént említettem-, a plazma szint még jobban növekszik, így valójában a "felhígulás" miatt az értékek csökkenek.   

MCH: (pg - pikogramm/sejt)

Egy vörösvértestre számított hemoglobinmennyiség, mely a rutin vérkép vizsgálat része, de önmagában nem értékelhető paraméter. Emelkedett értéke macrocyter anaemiára utal, a B12 vitamin metabolizmus zavarai, és a folsav anyagcsere zavara okozza. 

MCHC: (g/l)

Az eritrociták átlagos hemoglobin koncentrációját mutatja. Fontos paraméter, mert rámutat, hogy az eritrociták mennyire rugalmasak, ami ahhoz kell, hogy a legvékonyabb hajszálereken is átjussanak. 

MCV: (fl - femtol)

Átlagos vörösvértest térfogat. Csak a hemoglobin értékkel együtt értelmezhető.

Ha magas az érték:

• folsav hiány
• alacsony B12 vitamin szint
• rendszeres alkohol fogyasztás

Alacsony érték:

• vashiányos állapot

Folsav:

Vízben oldódó vitamin. Fontos szerepe van a fehér- és vörösvértestek, vérlemezkék képzésben, ezért sportolóknak ajánlott a szedése. A folsavhiány vérszegénységhez is vezethet, azért fokozott bevitele vashiányos állapotban elkerülhetetlen.

B12 vitamin: 

Nélkülözhetetlen a vérképzéshez. Hiányában a vérképzés zavara lép fel, aminek a következménye, hogy a hibás vörösvérsejtek elpusztulása miatt csökken a hemoglobin mennyisége.

C vitamin:  

Segíti a vas felszívódását (akár hétszeresére növelheti), ugyanakkor antioxidáns hatású.

Vas: (mikromol/L - μmol/l)

A vasat a mikro- és makro elemek közé is sorolhatjuk, esszenciális mikroelem, vagyis a szervezet nem képes előállítani. Felszívódását több dolog is befolyásolja. Magas vas tartalmú ételek (a teljesség igénye nélkül): mák, mogyoró, dió, mandula, valódi kakaópor, méz, kagyló, sertésmáj, marhahús, máj, sárgabarack, egres, szeder, zab, brokkoli, bab, borsó, spárga, stb.

Felszívódását gátló anyagok:

• oxálsav (rebarbara, spenót)
• tein (tea, kávé)
• kálcium
• foszfoproteinek és fitátok (tojás, búzaliszt)
• szénsav (üdítők)
• cukor

A szintetikus vas felszívódás a szervezetben nem hatékony, körülbelül 6-8% szívódik csak fel.  Mindez nem azt jelenti, hogy minden sportolónak vasat kell szednie. Megfelelő vasháztartással rendelkezőknek akár árthat is, tehát vérkép nélkül csak óvatosan!

Ferritin: 

Egy fehérje, mely képes megkötni a vasat. A ferritin csak egy része található a vérben, mégis arányában mutatja, hogy mennyi a szervezet teljes vastartaléka 

Vashiány és véradás:

Először is vashiányosan nem adhatsz vért, ez alap. Viszont sokszor felmerül a kérdés sportolóktól akiket edzek, hogy adhatnak e vért. Nem szép dolog, de mint edző, lebeszélem őket midig, ha tudom, természetesen meg nem tilthatom. Véradáskor kb. 180-200mg vas távozik a szervezetedből. Ha a vas készítmény felszívódása optimális, akkor napi 35-40 mg vas szedés mellett is legalább 12 hét mire vissza áll a kiindulási állapot. És addig erre számíthatsz: megemelkedett pulzus; magasabb légzési ráta; nehézkes lábak; alacsonyabb teljesítmény; légszomj intenzív edzéseknél.

Magaslati edzés:   

Egyértelmű, hogy a sportolók miért mennek magaslati edzőtáborba, azért, hogy növeljék a vörösvérsejtek számát, amit a szervezetben a magaslat miatti alacsony oxigénszint vált ki. További hatása a megemelkedett EPO termelődés is, és az edzés közbeni megemelkedett kalória felhasználás. Edzőtábor előtt alap kellene, hogy legyen egy vérkép, ellenőrizve a szervezet állapotát. Ha enyhe vashiányos állapotban megy ki a sportoló, akkor az edzőtábor - főleg ha még rövid is - csak árt, mint használ. Láttam már ezért itthon OB-t elbukni... A szervezet vas szintje "dönti el", hogy sikeres lesz e az edzőtábor vagy sem. A magaslati edzésről még rengeteget tudnék írni, de ez az írás most nem erről szól.

Felhasznált irodalom:

Lasne, F., and J. de Ceaurriz (2000). Recombinant erythropoietin in urine. Nature 405: 635.

Levine, B.D., and J. Stray-Gundersen (1997). "Living high-training low": effect of moderate-altitude acclimatization with low-altitude training on performance. J. Appl. Physiol. 83: 102-112.

Looker, A.C., P.R. Dallman, M.D. Carroll, E.W. Gunter, and C.L. Johnson (1997). Prevalence of iron deficiency in the United States. JAMA 277: 973-976.

Lucas, W., and P.C. Schroy III (1998). Reversible ischemic colitis in a high endurance athlete. Am. J. Gastroenterol. 93: 2231-2234.

Nachtigall, D., P. Nielsen, R. Fischer, R. Engelhardt, and E.E. Gabbe (1996). Iron deficiency in distance runners: a reinvestigation using 59Fe-labelling and non-invasive liver iron quantification. Int. J. Sports Med. 17: 473-479.

Nagashima, K., G.W. Cline, G.W. Mack, G.I. Shulman, and E.R. Nadel (2000). Intense exercise stimulates albumin synthesis in the upright posture. J. Appl. Physiol. 88: 41-46.

Panebianco, R.A., N. Stachenfeld, N.L. Coplan, and G.W. Gleim (1995). Effects of blood donation on exercise performance in competitive cyclists. Am. Heart J. 130: 838-840.

Smith, J.A., D.T. Martin, R.D. Telford, and S.K. Ballas (1999). Greater erythrocyte deformability in world-class endurance athletes. Am. J. Physiol. 45: H2188-2193.

Papaioannides D, Giotis C, Karagiannis N, et al. Acute upper gastrointestinal hemorrhage in long-distance runners [letter]. Ann Intern Med 1984; 101: 719

Waller, M.F., and E.M. Haymes (1996). The effects of heat and exercise on sweat iron loss. Med. Sci. Sports Exerc. 28: 197-203.

Clarkson PM, Haymes EM. Exercise and mineral status of athletes: calcium, magnesium, phosphorus, and iron. Med Sci Sports Exerc 1995; 27: 831-43 2.

McDonald R, Keen CL. Iron, zinc and magnesium nutrition and athletic performance. Sports Med 1988; 5: 171-84 3.

Newhouse IJ, Clement DB. Iron status in athletes. An update. Sports Med 1988; 5: 337-52 4.

Yoshimura H. Anemia during physical training (sports anemia). Nutr Rev 1970; 28: 251-3 5.

Yoshimura H, Inoue T, Yamada T, et al. Anemia during hard physical training (sports anemia) and its causal mechanism with special reference to protein nutrition. World Rev Nutr Diet 1980; 35: 1-86

Zhu, Y.I., and J.D. Haas (1997). Iron depletion without anemia and physical performance in young women. Am. J. Clin. Nutr. 66: 334-341.