Sporttudomány

A kerékpáros hatékonyság megbízhatósága

CÉL: Ennek a kutatásnak az volt a célja, hogy megállapítsuk a bruttó hatékonyság (GE), a delta hatékonyság (DE), és a gazdaságosság (EC) reprodukálhatóságát, lépcsőzetes kerékpáros ergométer teszt során, melyet 17 alanyon végeztünk el.

METÓDUS: Mindegyik alany teljesített három azonos tesztet, 80 rpm-es állandó pedálfordulattal egy elektromosan fékezett kerékpáros ergométeren. Az energia ráfordítást az oxigén felvétel (VO2) és a karbon dioxid termelés (VCO2) értékeiből becsültük meg.

EREDMÉNYEK: Az alanyok karakterisztikája: kor 24±6 év, test tömeg 74.6±6.9 kg, test zsír 13.9±2.2%, és a VO2max 61.9±2.4 mL·kg·perc volt. Az átlag GE, DE és EC a három teszt során 19.8±0.6%, 25.8±1.5% és 5.0±0.1kJ·L volt. A változatok együtthatója: GE 4.2(3.2-6.4)%, DE 6.7(5.0-10.0)%, és EC 3.3(2.4-4.9)%. A GE jelentősen alacsonyabb volt 95W-on és 130W-on összehasonlítva 165W, 200W, 235W, 270W, és 305W-al. A GE 165W-on alacsonyabb volt (P<0.05), mint 235W-on. Egy gyenge korreláció volt tapasztalható a VO2max és a DE vagy az EC között.

KONKLÚZIÓ: Megállapítottuk, hogy a lépcső teszt során, 3 perces, 35-W-os emelések mellett a reprodukálható értékei a GE és EC-nek kinyerhetők, míg a DE mérései sokkal inkább eltérőek voltak.

A hatékonyság az effektív munka foka, és általában úgy szokták meghatározni, mint a ’külső’ munka végzéséhez felhasznált energia százalékos mennyiségét. Kerékpározás alatt az emberi test hatékonysága 10-25%, beleértve, az összes energia 75-90%-át, melyet az ATP hidrolízis útján nyerünk és arra használunk, hogy fenntartsuk a homeosztázist, vagy még inkább, elveszik mint hő.

Mielőtt a hatékonyságot megvizsgálnánk meg kell határoznunk a hatékonyság fogalmát. Rengeteg vita született már e téren. A bruttó hatékonyság alap meghatározása, mint ahogy fentebb látható, az egy speciális aktivitás alatt az elvégzett munkához felhasznált és kifejtett teljes energia százalékos értéke. Gaesser és Brooks felvetette, hogy a GE eltorzítja az alapvetően lineáris kapcsolatot a munka mértéke és az energia ráfordítás között, így úgy tűnik, a hatékonyság emelkedik a munka mértékével együtt. Ezt a torzítást az okozza, hogy az energia mennyiség, melyet arra használunk, hogy fenn tartsuk a homeosztázist, kisebbé válik, mint a teljes energia felhasználás emelkedése. Ezért, egy alternatív megoldás az, ha elkülönítjük az alap energia felhasználást attól, ami kiszámolható. Ennek két módja van, az első a nettó hatékonyság (NE), ahol az alap az az energia mennyiség amit pihenéskor használunk fel, a második a munka hatékonyság (WE), aminek az alapja a kerékpározáshoz szükséges energia (OW) ami rendszerint 5kJ·perc. Mindkét módszernek ugyanaz a metódusbeli hibája van, mert az nem valószínű, hogy az alap energia felhasználás értéke változatlan marad, míg az oxigén felvétel (VO2), a pedálcsapás, vagy a környezeti kondíciók változnak. Például, az NE a pihenés alatti energia felhasználás, és feltételezhető, hogy edzés alatt ez megegyezik azzal a mennyiséggel ami a homeosztázis felhasználásához kell. Emelve az edzés intenzitást azonban változás áll be a bél vér áramlásában (GI), a szív hozamában, és a ventillációban. Ezek a változások a homeosztázis fenntartásához szükséges energia mennyiség emelkedésével járnak az edzés alatt, ezért a feltételezhető ’alap’ érték is.

A hatékonyság más meghatározója a delta hatékonyság (DE). A DE-t két módon számolhatjuk ki, úgy mint a változást a végzett munkában, elkülönítve az energia felhasználás változásával, vagy mint az energia felhasználás és munka mértéke közötti lineáris kapcsolat reciprokaként. Coyle és munkatársai mindkettőt (GE, DE) használták amikor értékelték az adataikat, de szerintük a DE adja a leghitelesebb becslést az izmok hatékonyságát illetően. A DE kifejezi a teljesített, aktuális munkához képest a relatív energia felhasználás változását, és ezért kiiktatja a hatását a homeosztázis fenntartásához szükséges energia felhasználásnak. A hatékonyság ezen meghatározásai mellett, a gazdaságosság kifejezését (EC) is gyakran használjuk, mint az oxigén fogyasztás/erőleadás mérőjét.

A hatékonyság fontos faktor lehet az elhízás, fogyás, és teljesítmény esetében, és ennélfogva fontos lehet tudni a mérés reprodukálhatóságát. Például, kerékpárosok, akik nagyon hasonlóak, és ugyanazt a felszerelést használják, nagy eltéréseket mutathatnak az edzés teljesítményben, a kis hatékonyságbeli eltérés ellenére is. A teoretikus modellezés 3% javulást jósolt a 26km-es időfutamon, amíg a modellező szoftver azt jósolta, hogy egy edzett kerékpárosnak (40km-en keresztül, 300W-on tekerve) 1% javulás a hatékonyságban 63mp-es javulást fog okozni a 40km-es idejében, ráadásul nyereség még nagyobb lesz kevésbé edzett alany esetében.

Továbbá, kísérleti tanulmányok (Horowitz) arra a következtetésre jutottak, hogy a bruttó kerékpáros hatékonyságnak nagy hatása van a teljesítményre edzett kerékpárosok esetében.

Jelenleg nagyon kevés meggyőző információnk van azokról a tényezőkről melyek meghatározzák a hatékonyságot. Mielőtt ezt a területet megkísérelnénk felcímkézni mint meghatározó tényezőt, mely befolyásolja a hatékonyságot, fontos megállapítanunk, hogy mekkora százalékos változást tudunk megbízhatóan mérni. Több tanulmány is beszámolt két csoport közötti eltérés tartományokról. Például, Nickleberry és Brooks csökkenést mért a DE-ben (27%→21%), a fordulatban, míg Sidossis emelkedést tapasztalt a delta hatékonyságban (20.6%→23.8%), emelkedő fordulatszámmal, változatlan munka tartományban. Végeredményben, fiziológiailag lényeges, de statisztikailag nem szignifikáns eltéréseket a GE-ben figyeltek meg edzett és edzetlen alanyok között. Anélkül, hogy tudnánk a megbízhatóságát a gazdaságosság mérésének, nehéz értelmezni ezeket az eredményeket. Ezek az ellentmondásos eredmények a mérésbeli eltérésekből, az alanyok karakterisztikájából vagy egyszerűen a mérések megbízhatatlanságából is adódhatnak. További tanulmányok szükségesek, hogy tisztázzuk a kapcsolatot az aerob forma és a hatékonyság között. Legjobb tudásom szerint, mégy nincs olyan tanulmány, mely meghatározta volna a hatékonyság mérésének megbízhatóságát. Ezért, a célja ennek a tanulmánynak az volt, hogy megállapítsuk a GE, DE és EC reprodukálhatóságát, kerékpáros ergométeren végzett lépcső teszttel. Meg akartuk vizsgálni a megbízhatóságát a maximális pulzusnak (HRmax), a csúcs erő leadásnak (Wmax), és a maximális oxigén felvételnek (VO2max), ahogy azt véghez is vittük ebben a kísérleti protokollban. A harmadik oka ennek a tanulmánynak az volt, hogy vizsgáljuk a lehetséges kapcsolatot a megbecsült aerob forma (VO2max), és a hatékonysági mérések között. 

METÓDUSOK:

Alanyok: Az alanyaink 17 férfi volt, akik közül 7 klub szintű, vagy jobb kerékpáros volt. Mindegyik alany űzött már több sportágat is, és végzett már általános kerékpáros edzéseket. Az alanyok adatai az 1.sz.Táblázatban láthatóak. Az abszolút VO2max értékük 3.72-5.39L·perc között változott (értsd: 4.5±0.2L·perc).

 

 

Általános kivitelezés: Három alkalommal, 5-7 nap különbséggel az alanyok teljesítettek egy lépcső tesztet, kerékpáros ergométeren, hogy meghatározhassuk a VO2max-ot. A VO2, VCO2 és erő mérését a teszt alatt végeztük. Az energia ráfordítást is kiszámoltuk a sztoihiometrikus egyenlettel és a munkaterheléssel együtt (erő leadás), megbecsültük a GE és DE értékeket is.

Kísérleti kivitelezés: Miután az alanyok megérkeztek a laborba, lemértük a magasságukat és súlyukat. A testzsírt tolómérővel határoztuk meg, a testen 4 helyről, és a Durnin-Womersley formulát használtuk a kiszámításhoz. Az alanyok kerékpáros pozíció beállítását rögzítettük, és minden teszten ugyanúgy állítottuk be. Miután az ülőpozíció dőlésszöge befolyásolja a hatékonyságot, ezért ezt nem változtattuk a vizsgálatok során. A saját klipszes pedáljukat használhatták. A lépcső tesztet egy elektromosan fékezett kerékpáros ergométeren végeztük (Lode Excalibur Sport, Lode, Groningen, The Netherlands), kezdve 60W-al, majd 3 percenként 35W-al emeltük a terhelést. Az alanyokat megkértük, hogy tartsák a 80rpm-es pedálfordulatot, amiről vizuális visszajelzést is kaptak a LODE kontrol box-tól. Miután a RER következetesen emelkedett 1.00 fölé, az energia felhasználás mérései már nem voltak érvényesek ( a nem mérhető anaerob munka következtében), és így már a pedálfordulat fenntartása nem volt fontos. A tesztet kifulladásig végeztük, hogy megmérhessük a VO2csúcs-ot, a maximális pulzust (HRmax), és a csúcs erő leadást (Wmax). A pedálcsapást minden szakasz végén feljegyeztük. Az ergométert a vizsgálat kezdete előtt kalibrálták be, 1%-os pontossággal 50 és 500W között. Az alanyokat megkértük, hogy tartózkodjanak az edzéstől a tesztet megelőző napon, és tartsanak be egy általános étrendet. Nem vártunk el bemelegítést, mivel a kezdeti terhelés nagyon alacsony volt.

Az alanyok egy maszkon keresztül lélegeztek, amiben egy beépített turbina volt, és ezt végig viselték a teszt alatt. Ez a maszk kapcsolatban volt elektromosan, és egy iker turbinával a ’légzésről-légzésre’ analizátorral (Oxycon Alpha, Mijnhardt, Bunnik, The Netherlands). 8 légvétel átlagát vettük fel, és ezt átlagoltuk 30mp-enként. Az Oxycon-t beállítottuk a teszt előtt a szobai levegőre (20.93% O2 és 0.03% CO2), és a gázkeverékre (15.53% O2 és 5.25% CO2). Az Oxycon-t PC-re kötöttük, mely kiszámolta a VO2-t és a VCO2-t. Egy telemetrikus pulzus monitort használtunk (Polar), amivel 5 mp-enként jegyeztük a pulzust, hogy meghatározhassuk a HRmax-ot. A Wmax-ot az utolsó, teljesített szakasz összegeként kaptuk, plusz a csak részben teljesített munka töredéke a kifulladás előtt.

A GE-t és DE-t a felhasznált energia, a VO2, és a munka mértékéből kalkuláltuk ki. A DE kiszámolható, mint a lineáris tendenciájú vonal reciproka. Az elhasznált energia (EE) kiszámítható a VCO2 és VO2 mérésekből, melyeket az Oxycon-nal végeztünk, és a Brouwer formulával számoltunk ki.

Elhasznált Energia (J·mp) = [(3.869·VO2) + (1.195·VCO2)] · (4.186/60) · 1000

GE-t kiszámolhattuk, mint az összes (az utolsó 2 percben mért, 95W és a fölötti munka terhelés, egészen addig míg a légzési változó meghaladta 1.00) adat átlagát.

GE(%) = (Munka mértéke(W)) / Elhasznált Energia (J·mp) · 100%

Az EC kiszámítható, mint az erő leadás osztva az oxigén fogyasztással, és mindez kifejezve kJ·L-ben.

Statisztika: A GE, DE, HRmax, VO2max és Wmax adatokat minden egyes tesztnél átlagoltuk, és így megkaptuk a három teszt átlagát. A variációk együtthatóját (CV) szintén kiszámoltuk minden alanynál, mint a standard elhajlást, kifejezve százalékos átlagban.

A személyes CV-t kiszámítottuk minden alanynál. Hogy megkaphassuk a teljes CV-t, az átlag CV értéket négyzetre emeltük, és a négyzetgyökét vettük ennek az értéknek. A pontossága a variációk együtthatójának a 95%-os bizalmi határ alkalmazásával látható, mert így tudtuk meghatározni a leginkább valós értékeket abból a populációból amit vizsgáltunk.

Minden adat mint átlag ±SD látható. Az ismételt ANOVA mérést használtuk, hogy összehasonlíthassuk a hatékonyságokat különböző munka tartományokban, és a Scheffe’s post hoc teszttel tudtuk lokalizálni a különbségeket. Az ’egy-farkú’ Pearson-al kiszámítottuk a korrelációt a GE, DE, EC és VO2max között.

EREDMÉNYEK:

Minden alany teljesítette mindhárom tesztet. A 60W-os szakaszon a hatékonyság jelentősen alacsonyabb volt (F(12.5) = 113.8, P< 0.05), összehasonlítva más szakaszokkal. A 60w-os szakasz csak bemelegítés volt, később nem szerepelt az analízisben.

A 2.sz. Táblázat bemutatja a 17 alany egyéni GE értékét. Az átlag GE 19.8±0.6% volt. Az átlag DE (3.sz.Táblázat) 25.8±1.5% volt és az átlag gazdaságosság (4.sz.Táblázat) 5.0±0.1 kJ·L volt. Az alanyok CV-je a GE, DE és EC-re 4.2%, 6.7% és 3.3% volt 95%-os bizalmi intervallal (3.2-6.4%, 5.0-10.0% és 2.4-4.9%).

Bár tetemes eltérések voltak egy egyénen belül a GE, DE, és EC-ben a három teszt között, nem figyeltünk meg rendszerre utaló hatásokat (GE F(2.48) = 1.60; P = NS, DE F(2.48) = 0.90; P = NS, EC F(2.48) = 0.14; P = NS).

Nem voltak jelentős különbségek az 1. 2. és 3. szakaszok között.

 

Ahogy azt már említettük, a DE-t úgy számoltuk ki, hogy a felhasznált energia kontra munka tartomány függvényét egy ponton keresztező vonal szögének a reciprokát vettük. Az érvényessége ennek a DE becslésnek a tendencia vonal pontosságának vizsgálatával magyarázható. A lineáris tendenciák átlag R² értékének az összekötött pontjai a grafikonon 0.993 volt.

Egy jelentős, de gyenge korreláció volt tapasztalható a VO2 és a GE között (r = 0.491; P < 0.05). Nem találtunk szignifikáns korrelációt a DE vagy gazdaságosság és a VO2max (r = 0.48; P > 0.05 és r = 0.067; P > 0.05) között.

A GE variációi a munka tartományokon belül az 1.sz. ábrán láthatóak. 235W-nál a GE lényegesen magasabb volt (α < 0.05), mint a GE 95W, 130W és 165W-on.Végül is a GE értéke 95W-on és 165W-on különbözött (P < 0.05), mint 235W-on.

Az 5.számú táblázatban az átlag és az alanyokon belüli, VO2max, Hrmax, és Wmax CV-je látható, csakúgy mint a 95%-os bizalmi intervalloknál. A CV a VO2max esetében (mL·min) 5.7% volt, ami hasonló volt a Wmax CV-jéhez (5.6%).

 

VITA

A munka hatékonyság mérésének az ismertsége egyre csak nő. A hatékonyság, úgy hiszem fontos tényező az elhízás kezelésében. A hatékonyságot ezenkívül hozzá szokták csatolni az edzés teljesítményhez. Pillanatnyilag nagyon kevés döntő információnk van a metabolikus és fiziológiai tényezőkről, melyek meg fogják határozni, vagy legalább is hatással vannak a hatékonyságra, és meglepő, de nincs információnk a változás nagyságáról, mely mérhető lehetne magalapozott eljárásokkal. Ezért ennek a tanulmánynak a fő célja az volt, hogy felbecsüljük a GE, DE és EC reprodukálhatóságát kerékpáros ergométeren végzett lépcső tesztek során.

Ezeknek a kutatásoknak az eredményei kimutatják, hogy a lépcső teszt 35W-os emelésekkel, és 3 perces terhelésekkel reprodukálható mérést ad a GE és a gazdaságosság esetében. Nem volt jelentős tudományosan mérhető hatás a tesztek alatt, ami a mellékhatások hiányára utal. Bár a teszt protokoll megismertetése általában előrehaladott, mégis úgy tűnt, eddig ezt nem tartották fontosnak. Ez talán azért lehetett, mert a legtöbb alany már ismerte az ergométert, és a teszt protokollt. A GE és DE értékei ebben a tanulmányban összehasonlíthatóak voltak más tanulmányok alanyainak értékével. A GE (3.2-6.4%), és az EC (2.4-4.9%) változók kvóciense kisebb volt, mint a DE (5.0-10.0%). Ezeknek az észrevételeknek praktikus következtetése lehet. Például, a legkisebb, még mérhető változás a GE-ben normálisan az átlag CV (3.2%)-nek felelne meg, beleértve például a javulást a GE-ben 20.0%→20.6%-ra. A DE estében már sokkal nehezebb a hatékonyságbeli kis eltéréseket mérni. Érdekes, hogy bár a DE a leginkább hiteles becslése az izom hatékonyságnak, mégsem ez a leginkább megbízható mérés. Ennek a lehetséges okai alább megtalálhatók. Ahogy azt a Metódusok részben bemutattuk, a 95%-os bizalmi intervallok meghatározták a populáció lehetséges értékeit, és itt arra használtuk őket, hogy leírjuk a CV hitelességét.

Napjainkig a hatékonyság kutatása nagyrészt arra koncentrálódott, hogy meghatározzuk azokat a változókat, melyek hatással vannak a hatékonyságra, modern vizsgálatokkal, a GE-t és a DE-t használva. Azonban megfigyelték, hogy a GE változója nagyjából a fele a DE-nek, ami azt sugallja, hogy kisebb változások a hatékonyságban lemérhetők a GE-ben összevetve a DE-vel. Ez a felhasznált energia/munka mértékből származó DE becslés pontatlanságából ered. Ez a becslés a lineárisan visszafejlődő vonal pontosságán alapszik, melyet a DE-ből számoltunk ki. Úgy találtuk, hogy az átlag R²-e a lineáris visszafejlődésnek, melyet a DE kiszámolására használtunk 0.993 volt, ami azt sugallja, hogy a vonalak pontos megjelenítői a kapcsolatnak. Az is lehetséges, hogy a hibák abból erednek, hogy a vonalakat lineárisnak értelmeztük, amikor azok görbe vonalúak voltak. Ezt a feltételezést alább meg fogjuk magyarázni.

 

Az alacsony CV az EC estében azt mutatja, hogy ez szintén egy reprodukálható mérés. Az EC-t úgy értelmezhetjük, mint az oxigén fogyasztás mértékét egységekben osztva az erőleadással, más szavakkal, az oxigén mennyiség L-ben osztva a kerékpáros ergométerre átvitt energiával. Bár az EC-t nem gyakran használják a kerékpározásban, mégis nagyon fontos lehet az edzés teljesítménnyel kapcsolatban. Ezt a fontosságot már évek óta tudják a futók. A futásban az EC kifejezhető mint az oxigén felvétel mennyisége, állandó, submaximális futási sebességgel.

A kutatás bebizonyította, hogy a változásokat az EC-ben 65.4%-ban a teljesítményben előforduló változások okozzák, elit futók esetében, akik ugyanolyan VO2max-al rendelkeznek. Amint azt már említettük, az EC fontosságát a kerékpározásban eddig még nem fogadták el, de úgy tűnik, hogy az oxigén felhasználás mennyisége egy adott terhelésnél kapcsolatban van a teljesítménnyel.

Az 1.sz. ábra azt jelzi, hogy a hatékonyság valószínűleg kapcsolatban van az edzés intenzitással, és specifikusan emelkedett magasabb munkaterhelésnél. A hatékonyság 60W-on lényegesen alacsonyabb volt mint más szakaszokon, és éppen ezért ezt kizártuk a számításokból. Úgy tűnik, hogy mindez a nem kerékpár specifikus izmok megemelkedett energia felhasználása miatt van, amikor ezeknek az izmoknak stabilizálni kellett a testet ilyen alacsony ellenállás mellett. Az is lehetséges, hogy egy bemelegítő periódus a tesztek előtt felkészíthette volna az izmokat a terhelésre, és nőtt volna a hatékonyság. Gaesser és Brooks azonban azon a véleményen van, hogy a GE eltorzítja az alapvetően lineáris kapcsolatot a munka mértéke és a felhasznált energia között, így úgy tűnik, hogy a hatékonyság emelkedik a munka fokával egyetemben. Ez a torzítás bekövetkezhet azért is, mert a homeosztázis fenntartásához felhasznált energia mennyiség egyre kisebb lesz, míg a teljes energia felhasználás növekszik. Ahhoz, hogy a GE emelkedjen magas munka tartományban, ahhoz az energia felhasználásnak is emelkednie kell, nem lineárisan; ez predesztinálja, hogy a munka tartomány kontra felhasznált energia pontjai a koordináta rendszerben nem adnak egyenes vonalat. Azonban, a DE számításai feltételezik ezt a kapcsolatot. Ezért, nincs olyan hatékonysági definíció mely mindkét, a GE és DE értékre sikeres lenne, amint az a számításokból látható volt. Általánosságban megállapítható, hogy a GE elég rossz mérője az izom munka hatékonyságának. Viszont azt is el kell mondanunk, hogy a GE kiválóan működik, ha az egész test hatékonyságát mérjük, és jelentős lehet más nézőpontból is. A legjobb, ha mindkettőt, a GE-t és a DE-t is használjuk egy sportoló hatékonyságának mérésénél.

Nem találtunk korrelációt a DE, EC és VO2max között. Viszont volt egy kis korreláció a VO2max és a GE között, ami arra utalt, hogy a magas aerob kapacitás kapcsolatban van a magas hatékonysággal, ami ellentétben áll más, a témában végzett kutatásokkal. Az eredmények egybeesnek azokkal, melyeket Kunstlinger és munkatársai mértek, aki szintén nem kereste direkt a hatékonyságot, ami egyfajta kapcsolatot sugall a kerékpáros tapasztaltsága és a GE között. A kontroll csoport abban a tanulmányban nem kerékpározókból állt, és a különbségek a technikában nagy hatással voltak a végeredményre. Lehetséges, hogy ez az értelmezés nagyon is alkalmazható ebben az esetben. A gondosan megtervezett és végrehajtott tanulmányoknak, melyek különböző méréseket használtak és speciálisan az edzési mód hatását vizsgálták a hatékonyságra, még mindig pontosítaniuk kell, míg egy mérhető kapcsolatot találnak az edzés és a hatékonyság között. Végül is vannak arra utaló jelek, hogy a táplálkozás, a gének, a túledzettség és a rost típusa szintén hatással lehet a hatékonyságra. Mivel az alanyokat megkértük, hogy tartózkodjanak a teszteket megelőző napon az edzéstől és ne változtassanak az étrendjükön, nem valószínű, hogy ezek a tényezők hatással voltak az eredményekre.

A VO2max CV-je (L·min; 3.7-7.6%) kisebb lett mint (4.20-11.35%) amit Kuipers és munkatársai találtak. Ők 9-12 hónapig mértek, és lehetséges, hogy a nagyobb eltérések a hosszabb periódus miatt lehettek, és az eredmények sok, a tárgyhoz nem tartozó variációt tartalmaztak. Hasonló eltéréseket tapasztaltunk a Wmax-ban (CV = 3-6%), mint Kuipers (2.95-6.83%), amiket nem vettünk figyelembe a magyarázatnál. Úgy tűnik, hogy az eltérések a zavaró változatok miatt lehetnek. Az eltérések a HRmax-ban kisebbek voltak (1-3%) mint a Wmax esetében ami inkább megegyezett a korábbi tanulmányokkal.

Konklúzióként: a lépcső teszt, 3 perces-35W-os emelésekkel reprodukálható mérése a GE-nek, és a gazdaságosságnak. A DE napról-napra változata ebben a tesztben némiképp nagyobb volt.

 

 

 

Strava